Jelentős webshop-jogi változások 2026-tól!
2026. január 1-jétől, illetve egyes esetekben 2026. június 19-től több olyan jogszabályi módosítás lép hatályba, amely érdemben átalakítja a webshopok működését. A változások közös jellemzője, hogy tovább erősítik a fogyasztók – és immár bizonyos esetekben a mikro-, kis- és középvállalkozások – jogi védelmét, miközben új adminisztratív és technikai kötelezettségeket rónak a webshopokra. Készüljön fel a változásra a VirtualJog-gal!
A következőkben összefoglaljuk, mire kell felkészülniük a webshopoknak a kötelező jótállás, az elállás és a fogyasztóvédelmi eljárások területén.
A kötelező jótállás szabályainak átalakulása – nem csak magánszemélyeknek
A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításának egyik legjelentősebb eleme, hogy a kötelező jótállás személyi hatálya bővül. A jogalkotó egyértelművé tette: a jótállási szabályokat nemcsak a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztókra, hanem bizonyos feltételek mellett a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV) is alkalmazni kell.
A KKV akkor minősül fogyasztónak, ha a vásárlás során nem a saját szakmai, üzleti tevékenysége körében jár el, és a terméket kiskereskedelmi tevékenység keretében szerzi be. A jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy ez a minősítés független attól, hogy a vállalkozás a terméket később gazdasági tevékenység körében használja-e fel, vagy elszámolja-e a könyvelésében.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy webshop nem tagadhatja meg automatikusan a kötelező jótállást pusztán arra hivatkozva, hogy a vevő „cégként” vásárolt. A B2C és a klasszikus B2B értékesítés közötti határvonal ezen a ponton jelentősen elmosódik.
A jótállási jegy tartalma részletesebb és szigorúbb lesz
A módosítások érintik a jótállási jegy kötelező adattartalmát is. A jogalkotó pontosította és bővítette azokat az adatokat, amelyek feltüntetése elengedhetetlen.
A jövőben a jótállási jegyen szerepelnie kell a szerződéskötés időpontjának, valamint – főszabály szerint – a termék fogyasztó részére történő átadásának időpontjának. Amennyiben a termék üzembe helyezése a vállalkozás, annak megbízottja vagy más, erre jogosult személy által történik, akkor az üzembe helyezés időpontja válik meghatározóvá.
Fontos új elem, hogy ha ezek az időpontok a jótállási jegy kiállításakor még nem ismertek – ami webshopok esetében gyakori, például futárszolgálatos kézbesítésnél vagy külső szerviz által végzett beüzemelésnél –, akkor az időpontot utólag az átadást vagy üzembe helyezést végző személy köteles feltüntetni.
Újdonság az is, hogy a jótállási jegyen – amennyiben az adat rendelkezésre áll – fel kell tüntetni a javítószolgálat megnevezését, címét, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségét. Ez különösen az országos vagy regionális szervizhálózattal dolgozó webshopokat érinti.
A termék azonosítására vonatkozó szabályok is pontosodtak: a gyártási szám feltüntetése kötelező, ennek hiányában pedig a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb, egyedi termékazonosító is elfogadható.
Három munkanapos csereigény – szigorúbb kötelezettségek a webshopoknak
A rendelet újraszabályozza a három munkanapon belüli csereigény érvényesítésének kérdését is. Ha a fogyasztó – ideértve az érintett KKV-kat is – a vásárlástól vagy az üzembe helyezéstől számított három munkanapon belül jelzi csereigényét, és a hiba a termék rendeltetésszerű használatát akadályozza, akkor a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre. Ilyen esetben a webshop köteles a terméket nyolc napon belül kicserélni. Amennyiben a csere objektív okból nem lehetséges, a vállalkozásnak haladéktalanul vissza kell térítenie a teljes vételárat a fogyasztó részére.
Ez a szabály a korábbi gyakorlathoz képest egyértelműbb és szigorúbb kötelezettséget ró az online kereskedőkre.
Kötelező online elállási funkció 2026. június 19-től
A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása új korszakot nyit az elállási jog gyakorlásában. 2026. június 19-től a webshopoknak nem elegendő pusztán tájékoztatniuk a fogyasztókat az elállás lehetőségéről: tényleges, online elállási funkciót kell biztosítaniuk.
Ez az elállási funkció egy könnyen érthető, jól olvasható online űrlap, amelynek a „Elállás a szerződéstől” megjelöléssel kell folyamatosan elérhetőnek lennie az elállási időszak teljes tartama alatt. A fogyasztónak ezen a felületen kell tudnia megadni elállási szándékát, nevét, az érintett szerződés azonosító adatait, valamint azt az elektronikus elérhetőséget, amelyen az elállás visszaigazolását megkapja.
A nyilatkozat elküldése csak egy külön megerősítő funkció használatával történhet meg, amelynek egyértelműen jeleznie kell az elállás véglegesítését. A webshop köteles az elállásról való tudomásszerzést követően indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón – tipikusan e-mailben – átvételi elismervényt küldeni, amely tartalmazza az elállás lényegét, valamint annak dátumát és időpontját.
Ez a kötelezettség már nem technikai ajánlás, hanem jogszabályi elvárás, amelynek hiánya önmagában fogyasztóvédelmi jogsértést eredményezhet.
A fogyasztó fogalmának újradefiniálása és a KKV-k helyzete
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása szorosan illeszkedik a fenti változásokhoz. A jogszabály egyértelműen rögzíti, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások bizonyos esetekben fogyasztónak minősülnek.
Ennek különös jelentősége van a békéltető testületi eljárásokban. A módosítás alapján a KKV-k végső felhasználóként történő termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén fogyasztói minőségben fordulhatnak a békéltető testületekhez. Ez azt jelenti, hogy egy webshop nem zárhatja ki automatikusan a békéltető eljárás lehetőségét arra hivatkozva, hogy a szerződés „vállalkozás és vállalkozás” között jött létre.
Mit jelent mindez a webshopok számára?
A 2026-tól hatályos szabályozás világos irányt mutat: a jogalkotó a fogyasztóvédelmi szemléletet kiterjeszti a kisebb vállalkozásokra is, miközben az online értékesítéssel kapcsolatos kötelezettségeket technikailag is számon kérhetővé teszi.
A webshopoknak ezért érdemes már 2025-ben felülvizsgálniuk:
- az ÁSZF-et és a jótállási tájékoztatókat,
- a jótállási jegyek tartalmát és kiállítási folyamatát,
- az elállási jog gyakorlásának technikai megoldásait,
- valamint a KKV-vásárlók kezelésére vonatkozó belső gyakorlatukat.
A felkészülés elmulasztása nemcsak jogvitákhoz, hanem fogyasztóvédelmi eljárásokhoz és bírságokhoz is vezethet.
A 2026-tól hatályos jogszabályi változások egyértelművé teszik, hogy a webshopok jogi megfelelése ma már nem merülhet ki egy egyszer elkészített ÁSZF-ben vagy egy sablonos tájékoztatóban. A kibővített fogyasztói kör, a KKV-k fogyasztói jogainak elismerése, a szigorodó jótállási szabályok és a kötelező online elállási funkció mind olyan területek, ahol a jogi és technikai megfelelésnek együtt kell működnie.
Erre kínál végleges és komplex megoldást a VirtualJog Webshop csomag, amely kifejezetten webáruházak számára készült, és a jogszabályi változásokra folyamatosan reagáló, naprakész rendszert biztosít. A csomag nemcsak a kötelező jogi dokumentumokat tartalmazza, hanem azok folyamatos frissítését és a jogértelmezési változások követését is, így a webshop üzemeltetője valódi biztonságban tudhatja a működését.
A VirtualJog Webshop csomag szakmai elismertségét jól mutatja, hogy elnyerte az Év Honlapja díjat, ami ritka visszaigazolása annak, hogy a jogi megfelelés és a felhasználóbarát megoldások nem zárják ki egymást. A szolgáltatás ráadásul hamarosan hat nyelven is elérhető lesz, ami különösen fontos azoknak a webáruházaknak, amelyek nemzetközi piacra lépnek, vagy külföldi vásárlókat is kiszolgálnak.
Egy olyan időszakban, amikor a fogyasztóvédelmi ellenőrzések erősödnek, és a jogviták egyre gyakrabban érintik az online kereskedelmet, a VirtualJog Webshop csomag nem kompromisszumos megoldást kínál, hanem egy hosszú távon is fenntartható, szakmailag megalapozott jogi hátteret minden webáruház számára.
