A mai témánk egy összetettebb kérdést próbál körbejárni, pedig a kérdés első olvasatra nem is tűnik túl bonyolultnak. Vajon lehet webáruházban veszélyes anyagot értékesíteni? Mutatjuk:

Hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz, először azt kell tisztáznunk, hogy mik is pontosan a veszélyes anyagok. Elsőre sokan könnyedén, nemmel felelnének arra kérdésre, hogy használnak-e vagy tárolnak-e az otthonukban ilyen anyagot, pedig a válasz az, hogy szinte minden háztartásban megtalálhatók.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (2) bekezdésének 6.és 7. pontjaihatározzák meg, hogy melyek a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek:

Veszélyes anyag: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott anyag,

Veszélyes keverék: valamennyi, a CLP alapján veszélyesként osztályozott keverék.

De mi is az a CLP?

A CLP az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete, amely a nemzetközi kereskedelem könnyítése, valamint az emberi egészség és a környezet védelme érdekében született.
Előzményeként korábban már kidolgozták a veszélyességi osztályozás és címkézés harmonizált követelményeit, valamint azok alkalmazásának általános elveit, amely a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere (GHS) elnevezést kapta.

A CLP rendelet tulajdonképpen a GHS rendszeren alapul, de benne új fogalmak jelennek meg, például a veszélyességi osztály és kategóriadefiníciója.A CLP rendelet egyik fő célja annak meghatározása, hogy az anyag vagy keverék rendelkezik-e olyan tulajdonságokkal, amelyek indokolják a veszélyesként való osztályozást.

Egészen konkrétan tehát a veszélyes anyagot és keveréket tartalmazó termékre kötelezően feltüntetendő címkeelemek hívják fel a figyelmet, amelyek közül a leginkább figyelemfelkeltő elem a veszélyt jelző piktogram, ami egy piros, csúcsára állított négyzet formájában jelenik meg. Többféle piktogram létezik, attól függően, hogy milyen veszéllyel rendelkezik az adott termék. Célszerű szétnézni a háztartásban, legnépszerűbb a tisztító-, fertőtlenítő-, mosó-, és öblítőszereken biztosan megtalálható az alábbi piktogramok valamelyike.

webshop veszélyes

A veszélyt jelző piktogram a leglátványosabb jelzés, azonban ennek hiányában is minősülhet veszélyesnek egy adott anyag vagy keverék, amennyiben az osztályozás során figyelmeztető mondat (H‑mondat)szerepel a terméken. (Pl. H302 – Lenyelve ártalmas.)

A bejegyzés címében az a kérdés szerepel, hogy lehet-e jogszerűen forgalmazni webshopban ilyen anyagot, keveréket tartalmazó készítményt.

A fő szabály a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 3. § (1) bekezdésében található, amely szerint„a (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.”

A Kertv. 3. § (3) bekezdése szerint „külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.”

webshop klub

Ilyen előírást tartalmaz kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1) bekezdése: „a 3. mellékletben meghatározott termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók.”

A Korm. rendelet 3. számú mellékletében szereplő taxatív felsorolásban ott vannak a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek (kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő‑, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag).

A Korm. rendelet egyértelműen fogalmaz: a veszélyes anyagok és keverékek kizárólag üzletben forgalmazhatók, ebből következik webshopon keresztül nem. Ezekre az ún. üzletköteles termékekre működési engedély iránti kérelmet kell benyújtani az üzlet helye szerint illetékes jegyzőhöz. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni annak az üzletnek a címét, helyrajzi számát is, ahol ezeket a termékeket forgalmazzák, valamint igazolni kell az üzlet használatának jogszerűségét is.

A fentiek ellenére mégis sok webshop kínálatában találhatunk ilyen termékeket. A kereskedelmi tárgyú szabályozást áttekintve felmerül az aggály, hogy ezekben az esetekben a hivatkozott jogszabályokat sértően kerül sor a forgalmazásra.

Bár a hivatkozott jogszabályok kivételt nem határoznak meg, de kizárólag azt az esetet tartjuk kevésbé aggályosnak, amikor a kereskedő a működési engedéllyel rendelkező üzletében jogszerűen forgalmaz veszélyes anyagot, keveréket tartalmazó terméket, továbbá minden egyéb forgalmazásra vonatkozó előírásnak megfelel.Az üzlet mellett a kereskedő működtet egy webshopot is, ahol az internetes kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre, az üzletben pedig lehetőséget biztosít a fogyasztó számára az átadás-átvételre, valamint a szükséges dokumentumok megismerésére, ellenőrzésére, átvételére.

Ugye nem is olyan egyszerű?A bejegyzésünk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható jogi állásfoglalásnak, arra hatósági, bírósági eljárásban hivatkozni nem lehet. Viszont ha nem akar a webshopjával kapcsolatban hibázni, akkor sokat tehet a bírságok elkerülése érdekében.

Fizessen elő most az IT ügyvédek által készített, milliós bírsággaranciát és folyamatos jogvédelmet biztosító legaltech alkalmazásra, a VirtualJog-ra, ahol bónuszként VirtualJog Klub előfizetést kap, és akár az Itt vásárolhatsz! logónkat is jogosult lesz használni!

Előfizetek a Webshop csomagra, és kérem az ingyen klubtagságot